Bemutatkozás
Szalabeck Lajos a Kft. ügyvezetője 1975. óta végez munkabiztonsági tevékenységet. Okleveles gépészmérnöki, okleveles villamos üzemmérnöki és okleveles munkabiztonsági szakmérnöki végzettséggel rendelkezik. Több évtizedes nagy hierarchiában végzett tevékenység keretében közel 150 halálos és súlyos baleset vizsgálatát, tízezren felüli munkabaleset vizsgálatát, felülvizsgálatát végezte. Mai értékre átszámítva összességében 1000 milliárd forint nagyságrendű beruházás tervezésében és lebonyolításában vett részt munkabiztonsági szempontból. A Magyar Mérnöki Kamara megalakulása óta végez mérnökszakértői tevékenységet, illetve több mint 25 éve igazságügyi szakértői tevékenységet.
Ajánlás
A szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenységek valamennyi eleme összefügg a munkabiztonsággal. A munkavégzés megszervezése során a személyi, tárgyi és szervezési feltételek, valamint a munkakörülmények biztosításával is összefüggenek munkavédelmi, munkabiztonsági szabályok.
A munkavédelemmel, munkabiztonsággal összefüggő jogszabályok rendszere többszintű, a munkavédelem alapvető szabályait a munkavédelemről szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény, részletes szabályait a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek, miniszteri rendeletekkel hatályba léptetett biztonsági szabályzatok tartalmazzák. A műszaki biztonsággal összefüggő követelmények európai, illetve magyar nemzeti szabványokban találhatóak meg.
A különböző jogszabályokban és szabványokban meghatározott követelmények megvalósításának módját – a törvény 2.§ (3) bekezdése figyelembevételével – a munkáltatónak kell meghatároznia. Ennek megvalósulásához – mint az előbbiekből következik – ismerni kell a gazdasági társaságok tevékenységére vonatkozó valamennyi jogszabályt, biztonsági szabályzatot, szabványt, stb.. A gazdasági társaságon belüli munkabiztonsági, munkavédelmi feladatokat szakszerűen, a magyar nyelv szabályainak, az adott gazdasági társaság hierarchiájának megfelelően kell meghatározni. A feladatok pontos és szakszerű meghatározása jogszabályi és szabványismereti hátteret és szakértelmet igényel.
A munkavédelemről szóló, többször módosított 1993. évi XCIII. törvény 2.§ (2) bekezdése szerint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért a munkáltató a felelős. A követelmények megvalósításának alapvető feltétele, hogy a felelősséget viselő munkáltató vezető tisztségviselője mindazon ismeretek birtokában legyen, melyek a követelmények megvalósításához szükségesek.
Egy adott munkafolyamat szakszerűtlen megszervezése szükségszerűen munkabalesethez vezet, mely a körülményektől függően maradandó egészségkárosodással, csonkolással, illetve halállal is járhat. Több száz halálos kimenetelű és súlyos baleset vizsgálata alapján megállapítható, hogy ezek döntő többsége a munkáltatás munkabiztonsági követelményeknek is megfelelő megszervezése esetén elkerülhető lett volna, illetve a balesetek következményei enyhíthetőek lettek volna.
Egy munkabalesettel kapcsolatban természetesen minden esetben a legnagyobb hátrány a munkabalesetet szenvedett munkavállalót éri, ugyanakkor a munkáltatót, illetve a munkáltató nevében eljáró természetes személyeket a mulasztásuk mértékével arányos szankciók fenyegetik.
A jogszabályi környezet számos olyan szabályt tartalmaz, amelynek célja a profitorientált gazdasági társaságok vezetői részérről annak belátása, hogy tisztességesebb és olcsóbb a munkavégzés egészséget nem veszélyeztető és biztonságos megszervezése, mint az ismerethiányos, szervezetlen és a tárgyi feltételeket nem biztosító folyamatos veszélyhelyzetben történő munkavégzés.
Tapasztalatunk szerint a gazdasági társaságok vezetőinek döntő többsége előtt nem ismert, hogy amennyiben nem az érvényben lévő jogszabályoknak és szabványoknak, illetve a gazdasági társaság belső hierarchiájának megfelelően szabályozzák a követelmények megvalósításának módját, a követelmények megvalósítása elmaradásáért a személyi felelősség őket terheli.
Amennyiben munkabaleset emiatt következik be, a vezető tisztségviselőt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés büntetőjogi következménye terhelheti.
Munkabalesettel kapcsolatos, a gazdasági társaságot érintő hátrányok lehetnek:
- a munkavédelmi hatóság által a munkavégzés követelményei megvalósításának elmulasztásáért kiszabott pénzbírság;
- az OEP által érvényesített, a munkavállaló gyógykezelésével és táppénzével kapcsolatos költségek megtérítési kötelezettsége, valamint
- a munkabalesettel kapcsolatos kártérítési kötelezettség.
Tapasztalatunk az, hogy a jól felkészült, nagyobb hierarchiák vezetésében jártas vezető tisztségviselők a balesetek megelőzésének erkölcsi kötelessége mellett a saját maguk és az általuk vezetett gazdasági társaság érdekeit is szem előtt tartva, törekednek a követelmények megvalósítására és ehhez jól felkészült szakembereket vesznek igénybe.